Torta és ajándék egy 50-es kőművesnek

Készítettem Havas Tátra szeletet is, de tortának valami hasonlót szerettem volna, mint Ildikó sütött Joe-nak 48. szülinapjára.
Először egy  kakaós, és egy natúr piskótalapot sütöttem a 32x33 gáztepsiben 4-4 tojásból, majd a barnát 3 csíkra vágtam, megkentem kakaós krémmel, (Ildi olvasztott csokival kevert el tejszínt, majd habosította, de nekem a Havas Tátra is tele van tejszínnel, nem szerettem volna egy ízt mindenbe, ezért Dr Oetker csokikrémet készítettem, amihez tettem 2 adag habfixet is), a csigát felállítottam (jobban jártam volna, ha eleve állítva tekerem fel), és a fehér lapból kicsivel nagyobb kört vágtam, mint a csiga. A kóstoltban nem volt megy, de Én egy kis bolondságot is akartam, ezért a fehér lapot megszórtam magzott meggybefőttel, leöntöttem piros zselatinnal, amit a  befőtt levéből főztem, és erre helyeztem rá a csokis csigát (sajna nem gondolkodtam, mert a megy zöldre színezte a tésztát, amitől kissé gusztustalan lett a kinézete, de megelőzhettem volna, ha legalább egy kis krémet teszek alá), a barna tekercset még kívülről is megkentem krémmel, amibe körbe belenyomkodtam a roletit, és már csak a tejszínhab, csokireszelék hiányzott.

Hát, ízre finom, de kinézetre hagy némi kivetnivalót, pláne, hogy mire felértünk vele Parádra még kicsit el is mozdult.
Ha még egyszer ilyet sütök, 2 doboz roletit veszek, és 4-be vágom a barna lapot, valamint a meggyet is inkább a jelenleginél sűrűbb krémbe teszem, kihagyva a zselét.

Amíg Én a sütikkel melegedtem apukám a kiötölt ajándékot készítette. Boltban láttam vakolókanalat kifúrva, kínálótálcának átalakítva, ilyet szerettem volna venni, de mint általában, amit keres az ember azt nem leli hát nekünk kellett elkészíteni. Hozzávalónak a jelenleg boltban árult vakolókanalakat kicsinylettem, ezért simítót vettem, amit már féltenem sem kellett, hogy majd a nyele elhúzza és feldől, de vásároltam még 6 poharat, és egy biciklicsengőt is. Apunak már csak fúrni kellett volna rá 6 lukat, meg hegeszteni hozzá 4 lábat, felcsavarozni a csengőt, és csomagolhattam volna, de Ő továbbfejlesztette az ötletet. Vett egy vakolókanalat, ahhoz hegesztet 6 karikát, bele a poharak, rá a csengő, és indulásra meg is voltunk mindennel.

Utolsó pillanatban még kipótoltam egy társassal, amihez egy pakli magyar kártya, 1 dobókocka, meg a lefóliázott játékmező is a csomagba került, ha netalán nem lenne elég ok az ivásra.

Boldog születésnapot Imi!